A kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok hatása a vállalkozások tudományos és technológiai képességeinek fejlődésére: Autóipari tudásközpontok Magyarországon = The role of RD and innovation networks in enhancing the scientific and technological capabilities of Hungarian enterprises. udKnowledge networks in the Hungarian automotive industry

摘要

A kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) hálózatok a múlt század utolsó harmadában kezdtek kialakulni, s az elmúlt három évtized ezen együttműködések térnyeréséről szólt. Az innováción alapuló verseny kibontakozása, a növekvő tudásintenzitás meghatározóvá tette a kutatás-fejlesztés, az innováció, a tudás szerepét a gazdasági növekedésben. Olyan gazdasági környezet alakult ki, amelyben a hálózatok, együttműködések szerepe a kutatás-fejlesztés és innováció terén is jelentősen megnövekedhetett. Ezért is választottam a PhD értekezésem témájául a kutatás-fejlesztési és az innovációs hálózatok vizsgálatát. A kutatás-fejlesztési és az innovációs folyamatok hazai (empirikus) kutatásaiból azonban az a tapasztalat szűrhető le, hogy a nemzetközi példákkal szemben visszafogott a hazai gazdasági szereplők aktivitása e terén, és ezzel összefüggésben az ilyen jellegű hálózatosodásában. A magyarországi KFI hálózatosodás alacsony intenzitásának okai összetettek lehetnek, a rendszerváltás gazdasági szereplők kapcsolataiban okozott törésétől kezdve a vállalati K+F és innovációs tevékenység általánosan alacsony szintjétől az együttműködéshez elengedhetetlen képességek, készségek hiányáig. A hazai hálózatok vizsgálata elősegíti a legfontosabb befolyásoló tényezők megismerését. A kutatás fő célkitűzése, hogy feltárja a KFI hálózatok egy adott típusának szerkezetének és működésének magyarországi jellemzőit, a hálózatban részvevő vállalkozások tudományos- és technológiai teljesítményének alakulását. Magyarországon jelentős a külföldi működő tőke szerepe a gazdaságban, s a teljes hazai K+F ráfordításon belül is döntő szerepet játszanak a külföldi érdekeltségű vállalkozások. Ezért az elemzés az együttműködés sajátosságain túl azt is vizsgálja, hogy a külföldi tulajdonosoknak, mint együttműködő feleknek mi a hálózatosodásban játszott szerepe, és az milyen mértékű. Fontos cél annak megismerése, hogy milyen jellegű szerepet játszanak a hálózatok a partner vállalkozások helyzetének, előmozdításában; és a hazai KFI környezet alakításában. A kutatási témámnak megfelelően a különböző tudományterületek hálózat-elméleti irányzatai közül elsősorban az evolucionista közgazdasági alapokra építkező elméleti megközelítések játszanak fontos szerepet, továbbá a gazdaságszociológia egyes területei, különösképpen a társadalmi kapcsolatháló elemzés. A kutatás összefoglalja az elérhető hazai statisztikai adatokból a kutatás-fejlesztés és az innováció, valamint a hálózatosodás terén kirajzolódó képet. A kutatás empirikus adatainak összegyűjtésére az esettanulmány módszere kínálta a legmegfelelőbb módot. Az empirikus kutatás terepeként két autóipari hálózat került kiválasztásra. Az interjúk során az egyes kapcsolatokról és a hálózat egészéről nyert adatok vizualizálásához a kapcsolatháló-elemzés módszerét alkalmaztam. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén nemzetközileg megfigyelhető hálózatosodás jelensége Magyarországon is terjedőben van, ám számos jellemzőjében eltérő képet mutat a fejlett országokban tapasztalt gyakorlattól. A hálózatok hazai fejletlensége mellett azt is elmondhatjuk, hogy céljaik is mérsékeltek, ritkán törekszenek radikális újításokra. Ám az általuk fokozatosan, kis lépésekben megvalósított újításoknak, innovációknak is nagy szerepük van a vállalkozások, és környezetük számára. Közvetetten hozzájárulnak a releváns képességek kialakulásához, megerősödéséhez, amely a jövőben a KFI tevékenység intenzitásának növelését teszi lehetővé. Az esettanulmányok tanúsága szerint az autóipari vállalkozások egy viszonylag szűk köre törekszik tevékenységének fejlesztésére, hogy minél magasabb szintű beszállítóvá váljon. Ugyanakkor a vállalkozások nagy többsége továbbra is bérmunka-jellegű feladatokat lát el, alacsonyabb-szintű beszállítói státuszban van, s kevéssé képes, vagy meri vállalni azt, hogy a fejlesztésekbe is bekapcsolódjon. Az interjúkból egyértelművé vált, hogy a hálózatosodás kibontakozásához idő kell, a nemzeti innovációs rendszer valamennyi szereplőjének olyan új képességeket és gyakorlatokat kell elsajátítaniuk, amelyek korábban nem voltak jelen. Az értekezés eredményei a hálózatokról való tudományos ismeretek gyarapítása mellett, hasznos adalékokkal szolgálnak a hálózatosodást segítő, a már meglévő pozitív hatásokat erősítő, és a negatív hatásokat gyengítő (szak)politika megalapozásához is.