Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatánakudelemzése a lízingbeadó szempontjából = The analysis of the relation between depreciation and financialudlease from the point of view of the lessor

摘要

A pénzügyi lízing a tárgyi eszköz beszerzés finanszírozásának Magyarországon is elterjedt formája. Sajátosságát az adja, hogy a vállalaton kívüli forrásbevonás egyéb változataival szemben, a pénzügyi lízing keretein belül a vállalkozás működésébe bevonni kívánt lízingtárgy tulajdonjoga az ügylet futamideje alatt a lízingbeadónál marad, viszont használati joga és a kapcsolódó költségek viselésének terhe a lízingbevevőhöz kerül. Mivel a használat joga maga után vonja a hasznok szedésének jogát is, számviteli szempontból a lízingelt eszközt a lízingbevevő mutatja ki a könyveiben. A lízingbevevőnek az ügylet keretében lehetősége van arra, hogy az eszköz működtetésével elérhető valamennyi hasznot realizálja és a futamidő alatt vele kitermelt bruttó működési többletből fedezze a pénzügyi lízingből származó kötelezettségeit. Az eszköz tulajdonjogának lízingbeadó általi fenntartása tulajdonképpen az eszköz által termelt bruttó működési többletre vonatkozó – a nyújtott finanszírozás mértékéhez igazodó – igényként is interpretálható. Tehát a lízingbeadónál megjelenő, pénzügyi lízingből származó követelés és az eszköz jövedelemtermelő képessége zárt struktúrát alkot, vagyis a finanszírozás megtérülési szempontból az eszköz jövedelemtermelő képességére és nem a tulajdonos vagy működtető közvetlen cash-flow generáló képességére támaszkodik – ezért minősül eszközalapú finanszírozásnak –, és ehhez illeszkedve maga a lízingtárgy adja az ügylet egyetlen fizikai biztosítékát. udAz előző gondolatmenet következménye, hogy – a pénzügyi lízinget eszközalapú konstrukcióként értelmezve – a lízingkövetelés „amortizálódásának” alkalmazkodnia kell az eszköz jövedelemtermelő képességének alakulásához. A lízingbeadónak tőkekövetelése jövőbeli alakulásának tervezésekor (az ügylet kalkulációjának kialakítása során) tehát tekintettel kell lennie arra, hogy az eszköz – tulajdonképpen annak jövőbeli szolgálatait megtestesítő – értéke miként alakul, vagyis a lízingbevevő által használt eszköz várhatóan hogyan amortizálódik. Ehhez támpontot nyújt a lízingtárgy piaci áralakulása, ugyanis az árak egyik időszakról másik időszakra történő változásával a hatékony piac az eszköz jövedelemtermelő képességének változását árazza.udAz értekezésben a fent bemutatott összefüggések keretrendszerében vizsgálom a lízingügyletek kalkulációjának illetve a lízingtárgy értékcsökkenésének kapcsolatát: érvényesül-e viszonyukban az eszközfinanszírozási jelleg, hogyan alakult relációjuk a lízingpiaci aktivitás fokozódásának következtében, ill. milyen következményekkel járhat a finanszírozói gyakorlat átalakulása.