Sources to the history of geology in Hungary, 1153-1850udForrások a magyarországi geológia történetéhez, ud1153-1850udud

摘要

The retropective bibliography Sources to the history of geology in Hungary, 1151-1850 is intended to list written (and printed) documents on the geological investigation of the Carpathian Basin, the Carpathian mountain chain itself, including the external flysch and molasse zones. Southwards meagre data on the Balkan Peninsula are mentioned, too. The first item is the travelogue of Al-Garnáti, an Arab traveller, who stayed in Hungary from 1151 to 1154. He mentioned fossil bones - probably of Pleistocene mammals - as belongin to Adite giants. The last year of the bibliography is 1850, when institutionalization of science reached a high level: the Geologische Reichsanstalt published its first Jahrbuch. ududThe bibliography is the result of intermittent gathering of references throught two decades: about two thousand items are listed, in varied detail. Sometime the holding library is mentioned. Later editions, if known, are indicated and the occasional remark calls attention on specific values. Most items are books and other prints usually inventoried individually. Journal articles and mentioned sporadically: e.g. articles in the Philosophical Transactions of the Royal Society, published since 1666, has been checked in full. Unfortunately, the journal literature is so extensive from the 18th century onwards, that a single collector - working in his spare time - is unable to list all relevant articles. ududThis bibliography - as many others of the genre - is far from being complete. However, the impressive amount of scientific information on the Carpathians, produced and printed during the past centuries, proves that the region provided inspiration and sources to the progress of science. ududBibliográfiánk a legszélesebben vett Magyarország geológiai tanulmányozásának dokumentumait tárja az olvasó elé. A terület a Kárpát-medencén kívül a Kárpátok külső flis-övét és molassz-övét is tartalmazza. Dél felé a Balkán – a vizsgált időszakban még igencsak szórványos – adatait is említi. Az időintervallum Al-Garnáti 12. századi útleírásával kezdődik, mely először említ fosszíliákat, mégpedig pleisztocén ősemlőscsontokat. A végét - némileg önkényesen - 1850-re tettük, amikor a tudományterület intézményesülésének folyamatában a frissiben alakított bécsi birodalmi Földtani Intézet megkezdte Évkönyveinek közreadását. Ebben rendszeresen helyet biztosított magyarországi területek földtani leírásának is. ududA két végpont között két évtizedes gyűjtőmunkánk eredményét tárjuk a kutató elé: mintegy kétezer bibliográfiai tétel leírását, számos esetben a könyvtári lelőhely megadásával, kolligátumok feloldásával, az adott munkára való későbbi hivatkozásokkal, többszörös kiadások jelzésével. A feldolgozott anyag többsége a könyvtárakban egyedi bibliográfiai tételként leltározott anyag: könyv, füzet, vagy ív. Folyóiratcikkek is szerepelnek (például a londoni Royal Society kiadásában 1666 óta megjelenő Philosphical Transactions teljes terjedelmében feltárásra került). Sajnos, a 18. századtól kezdődően a folyóiratcikkek számbavétele egyetlen ember lehetőségeit meghaladó feladat. Ez a bibliográfia – mint egyetlen más – sem törekedhet teljességre, de a feltárt anyag mennyisége bizonyítja, hogy Magyarország és a Kárpátok az elmúlt fél évezredben egyáltalán nem a tudomány perifériáján volt, hanem kül- és belföldi kutatók önzetlen erőfeszítéseinek révén integráns része volt a nemzetközi tudományos vérkeringésnek